Aki olvasás helyett csak nézelődni szeretne....

2012. április 2., hétfő

Roary lépésről-lépésre

Először is elnézést kérek mindenkitől, aki egy picit érdeklődik a blogom iránt, hogy ilyen sokáig csendben voltam, de nagy dolgok voltak és vannak készülőben nálunk...
Azt hiszem nagy fába vágjuk a fejszénket, ugyanis hamarosan nyitunk egy cukrászkellékeket, dekorációs anyagokat, eszközöket forgalmazó üzletet itt Csongrádon. Ezzel egyidőben neten is megkezdi működését egy ugyanilyen kis webáruház, ahol nézelődni, rendelni is lehet... Remélem sokan betértek majd hozzánk. Elérhetőségeinket is hamarosan meg tudom osztani veletek! Megtalálhatóak leszünk majd a Facebookon is!

Ennyit a promóról, mostmár jöhet egy kis sütés is . . .

Amikor megtudtam, hogy Roaryt kell elkészítenem, azt gondoltam nem lesz nehéz dolgom. Minden ilyen formatorta elkészítése előtt készítek egy vázlatot az adott dologról elől-, oldalt-, illetve hátulnézetből is.
Itt döbbentem rá, hogy már ezerszer láttam ezt a mesét a gyerekek jóvoltából, mégsincs fogalmam se, hogy Roary hogy néz ki hátulról....
Így hát este 11-kor elkezdtem a neten mesézni... Párom kicsit sem nézett furán, amikor meglátott teljesen elmélyülten egy mesében. Persze mondhattam én, hogy csak a pillanatot akarom elkapni, amikor a kis versenyautó felém fordítja hátsó fertályát, de valamiért nem akart nekem hinni...
Aztán, amikor jól kimeséztem magam, összeállt a kép, elkészült a vázlat, másnap neki lehetett állni a sütésnek.
Ilyenkor általában egy szögletes püspökkenyér formában kisütöm egyben a piskótát, majd a leeső széleket felhasználva nagyjából összerakom a kisautót:


A papír tortatálcát csipkével és zsírpapírcsíkokkal ellátva ráteszem egy műnyag tálcára, innentől kezdve már egyszerű lesz a mozgatása. Óvatosan elemeire bontom a hosszában is feldarabolt lapokat, ügyelve, hogy mindnek fogjam tudni az eredeti helyét. 
Jöhet a betöltés: mivel ez egy laktóz-, és szójaérzékeny kisfiúnak készült, így a krém rizstejből és a nyárról a fagyóba eltett eperpüréből készült. Szeretem ezeket a krémeket gyümölcsökkel kombinálni, mert nem lesz neki az a mellékíze, melyet a szója- vagy a rizstej esetében lehet érezni.


Elég kevésnek tűnik innen a krém, de higgyétek el, teljesen jó lesz így hisz ez a fajta piskóta, amit szoktam sütni, annyira levegős és puha, hogy a több krémtől már teljesen csömör lenne. 
Amikor elkészült, átkenem a megmaradt töltelékkel:


Jöhet a szokásos éjszakai pihi a hűtőben...
Másnap gél állagú festékkel megszíneztem a hófehér K2-met, jó nagyra nyújtottam, majd nagyjából ráigazítottam az autóra vigyázva  a széleknél:


A fölösleges részeket levágtam, majd precízen eligazítottam a beugró éleknél is.


Előző este legyártottam a kerekeket is, így másnapra szikkadtak annyit, hogy a súlyától nem rogyott meg, hanem megtartotta szép kerek formáját. Közben felkerültek az autóra a díszek, alkatrészek is:




 És ime a kész kisautó:



Ma már azért látom, hogy egy kicsit nagyobb szájat kellett volna rá csinálnom, no de majd legközelebb.....

2 megjegyzés:

  1. Kedves Szilvia,
    gratulálok a formatortákhoz, nagyon ügyesen csinálod!!
    Üdv:
    Piroska

    VálaszTörlés