Aki olvasás helyett csak nézelődni szeretne....

2012. február 26., vasárnap

Villám McQueen lépésről-lépésre

Már annyi pótolnivalóm összejött, hogy azt sem tudom melyikkel is kezdjem....
Talán ami a tortakészítés szerelmeseit leginkább érdekli, az az, hogy egy-egy munka, hogyan is készül el. Most egy igazán egyszerű torta jön, remélem, lesz olyan, aki megpróbálkozik az elkészítésével.

Villám McQueen:


Először is egy nagyobb püspökkenyér formában sütöttem egy piskótát:


 A piskóta két végét a motorháztetőnek ill. a csomagtartónak megfelelően lekanyarítottam:


 A leeső részekből készült el az autó magasabb része, az utastér:


valamint a motorháztető és csomagtartó is egy-egy vékony lappal meg lett emelve. Itt már a lámpák helyét is nagyjából lekanyarítottam. Igazából, miután megtöltöm a lapokat, általában, még egy kis faragás, csinosítás előfordul, hisz ilyenkor már jobban látszik a torta formája. Azt amit általában a videómegosztókon lehet látni, hogy betöltés után faragják, nem annyira szeretem, mert szerintem nagyon pazarlós megoldás. Persze, ahol a családtagok besegítenek a leeső részek elpusztításában, ott nem jelent gondot... Nálunk ez eleinte működött, de mára elteltek vele, úgyhogy én először faragok, azután töltök :-)


Miután kialakult nagyjából a végleges forma, elkezdem a lapokat felszeletelni:



Nagyon szeretem úgy tölteni, burkolni a tortát, hogy az már eleve a csipkés tortatálcán van, mert így, amikor elkészül, nem kell már mozgatni. Zsírpapír csíkokat rakok a szélek alá, úgy, hogy azok takarják a papírtálcát és a csipkét is. Mivel a zsírpapír belsején egy vékony nejlonréteg van, így a krémektől sem ázik át. És mivel a kisebb torták alá nem a kemény kartont használom, ezért a tortatálcát egy sima, mezei, műanyag tálcára teszem rá, így mozgatásnál sem fog billegni a betöltött torta.


Mazsolás, puncsos töltelékkel készült, a rumban felfőzött mazsolát mindig a krémre szórom rá. Soha nem teszem előre bele, mert amikor kívülről vonom be a tortát, nagyon rossz szedegetni a krémből, hogy az egyenletes, szép sima felületet kapjon.





Amikor a betöltéssel elkészültem, egy teáskanállal ( jobb híján ) kiszedtem a kerekek helyét a piskótából:


Itt már nagyjából látszik a végleges forma, fellélegezhetünk, a nagyján túl vagyunk!


 Normális esetben a hűtőben szoktam egy éjszakát pihentetni, de amikor ez a torta készült, akkoriban voltak azok a nagyon nagy mínuszok, így a kamrában 3-4 óra után annyira megdermedt a krém, hogy már lehetett is burkolni. Ismét K2-t használtam, amit jóval nagyobbra kell nyújtani, mint amennyire igazából szükség van, így lehet az oldalakat szép simára simítani.



Egy kis ráhagyással körbevágtam, beigazgattam a torta alá, ill. a kerekek helyén sem szakadt így be a massza.



Itt már tényleg a finish-ben vagyunk, már csak a festés volt hátra. A hármas számot csak azért kapta, mert a kisfiú, aki kapta a 3. szülinapját ünnepelte. Egy csöpp vízzel felragasztottam a szemeket, és a kerekek is a helyére kerültek:


Végül azok a nagyon randa, de hasznos zsírpapírcsíkok is eltűntek, elkészült a mű:



Most látom csak, hogy a kerekek lehettek volna egy kicsit nagyobbak, bocsi érte így utólag is!
Remélem, azért tudtok ezzel a mai anyaggal mit kezdeni.....

2 megjegyzés:

  1. Nagyon szép torta!!! :D Hasznos számomra a leírás, mivel nekem is hasonlót kell alkotnom.!!! Köszönöm!!! :D

    VálaszTörlés
  2. Örülök, ha tudod hasznosítani a leírtakat! Jó munkát hozzá!

    VálaszTörlés